A felhasználói élmény fokozása érdekében oldalunkon Cookie-kat (sütiket) használunk. További információ
Értem
Főoldal Hírek
NÉBIH ismertetője az Afrikai sertéspestis (ASP) járványról

Az alábbiakban a NÉBIH ismertetője olvasható az Afrikai sertéspestis betegségről. Az afrikai sertéspestis (ASP) nagy ragályozó képességű, vírus okozta fertőző betegség, amely iránt Európában a házisertés és az európai vaddisznó fogékony. Afrikában a közönséges varacskosdisznó és egyéb vaddisznó fajok, valamint Ornithodoros nembe tartozó óvantagok (lágy kullancsok) játszanak szerepet a betegség fenntartásában. Európában az óvantagok ASP átvitelével kapcsolatos szerepéről még viszonylag kevés információ áll rendelkezésre.
2019-07-31
A betegség vírusellenes állatgyógyászati készítményekkel nem gyógyítható és az állatok védőoltására engedélyezett, hatékony oltóanyag (vakcina) sem áll rendelkezésre. Az ASP vírusa iránt a sertés és a vaddisznó minden életkorban fogékony és a megbetegedett állatok szinte kivétel nélkül elpusztulnak. Az ASP vírus az embert nem betegíti meg, ezért közegészségügyi jelentősége nincs, de a felelőtlen emberi magatartásnak a betegség terjesztésében döntő szerepe lehet. 

Az ASP nagy gazdagsági kárt okozó fertőző betegség, mert a betegségtől addig mentes országokba/régiókba való behurcolását követően csak szigorú igazgatási/rendészeti intézkedésekkel és jelentős anyagi áldozatok árán lehet felszámolni. Ugyanis a fertőzött állományokat és a velük kapcsolatba került állományok valamennyi sertését le kell ölni, az állathullákat a fertőzés terjedését kizáró módon ártalmatlanítani kell, a felszámolt sertésállományok tartási helyét ismételten fertőtleníteni kell, a sertésforgalmazást és felvásárlást regionális vagy országos szinten korlátozzák, az élő sertések, a sertéshús és a sertéshúsból készült félkész és késztermékek exportja nem engedélyezett.

Az említett intézkedések és korlátozások közvetlenül, vagy közvetve súlyos pénzügyi veszteséget okoznak a sertéstartóknak és a velük kapcsolatban álló felvásárlóknak, exportőröknek, vágóhidaknak és húsfeldolgozó üzemeknek is. 

A hazai sertéságazat fennmaradása és középtávú fejlesztése szempontjából a betegség behurcolásának megelő-zése nagyon fontos minden érdekelt számára. Az utóbbi évtized kedvezőtlen járványtani fejleménye, hogy az ASP vírusa 2007 elején Grúziában is megjelent, majd onnan részben a vaddisznók, részben a fertőzött házisertések és az ezekből származó élelmiszerek, élelmiszerhulladékok, valamint az állat- és takarmányszállító járművek közvetítésével a betegség átterjedt a Kaukázus térségének országaira, továbbá Oroszországra, Ukrajnára és Fehéroroszországra is. Az Európai Unió tagállamai közül 2014-ben Litvániában és Lengyelországban is megállapították a betegséget elhullott vaddisznókban.

Az ASP közel száz éves történetében példátlan kiterjedésű és súlyosságú az a járvány, amely a Kaukázus térségéből kiindulóan Oroszország európai területén kialakult. Az ASP közép-európai megjelenésének kockázata és hazánk sertésállományainak veszélyeztetettsége az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt. Hazánk keleti határátkelőin elrendelt óvintézkedések (az utasforgalomban a poggyászok szigorított ellenőrzése, a sertéshúsból készült, nem hőkezelt élelmiszerek elkobzása, az országba belépő teher- és személygépjárművek fertőtlenítése) is az ASP vírus behurcolásának megelőzését szolgálják.

Ez a rövid ismertető a sertéstartók és a vadászok tájékoztatására készült, különös tekintettel a betegség megelőzésére.
AZ ASP BETEGSÉG NÉHÁNY SAJÁTOSSÁGA
A betegség kórokozója:
Az ASP kórokozója vírusrendszertani értelemben az Asfarviridae család, Asfivirus nemzetségébe tartozó DNS vírus, amely a külső környezeti hatásokkal szemben rendkívül ellenálló. A fertőzött istállók /ólak és karámok padozatán, az alomszalmán, napfénytől védett helyen, heteken át fennmarad. A sertéshúsban és az abból készült nyers, vagy félkész termékekben több hétig, a fagyasztott húsokban évekig fertőzőképes marad. Csak erélyes fertőtlenítőszerekkel pusztítható el, mert savas és lúgos közegben (pH 3,9 – 11,5 között) is megtartja fertőzőképességét. Az ASP vírusának különböző megbetegítő képességű törzsei léteznek és molekuláris biológiai vizsgáló módszerekkel legalább 22 genotípusa (I-XXII) különíthető el. A Kelet-Európában jelenleg cirkuláló és a hazai sertésállományt is veszélyeztető vírus a II-es genotípusba tartozik, megbetegítő képessége pedig kifejezett (azaz nagyon virulens). 

A betegség terjedése:
A beteg sertések valamennyi váladékukkal (bélsárral, vizelettel, nyállal, orrváladékkal, ondóval, hüvely- és méhváladékkal) ürítik a vírust és ezáltal közvetlenül megfertőzik a velük érintkező társaikat. A sertéstartók, az állatgondozók, az állatfelvásárlók és a fertőzött állatok tartási helyén megforduló más személyek az említett váladékokkal szennyeződött lábbelivel, ruházattal, használati eszközökkel (villa, lapát, vödör, takarmányos kocsi stb.) szintén elhurcolhatják a betegség kórokozóját.Európában a keletről nyugat felé terjedő vírus nagyon virulens, ezért a házisertés és vaddisznó állományokban tömeges megbetegedéseket, valamint elhullásokat okoz.

A betegség fontosabb tünetei:
Az állat megfertőződésétől a betegségre gyanút keltő tünetek megjelenéséig terjedő lappangási idő 3-15 nap között változhat, de súlyos heveny megbetegedés esetén csupán 3-4 nap. A nagyon virulens vírustörzsek által okozott ASP az állat egy-két napi betegsége után elhullásra vezető túlheveny, vagy gyanút keltő tünetekkel járó és 5-10 napig tartó, de szintén elhullással végződő heveny kórformában is megnyilvánulhat. Túlheveny (peracut) esetben az állattartó csupán azt észleli, hogy sertései rövid ideig bágyadtak és étvágytalanok, majd váratlanul elpusztulnak. A vadászterületen nagyobb szám ban elhullva talált (különböző korcsoportba tartozó) vaddisznók felkeltik a túlheveny ASP gyanúját is.

A betegség heveny (acut) kórformájának házisertéseken megfigyelhető tünetei: étvágytalanság, bágyadtság, gyengeség, bizonytalan mozgás, magas láz (40,5-42 °C), test szerte vérzések a bőrön (különösen a füleken, a has alján, és a combokon), a bőr vöröses-lilás elszíneződése, hányás, véres-habos orrfolyás, vércsíkos, vagy véres hasmenés. A vemhes kocák elvetélhetnek. A betegségre gyanút keltő tünetek előfordulását és a sertés elhullását az állattartó köteles haladéktalanul bejelenteni az állatorvosnak. A magyarországi törvényi rendelkezéseknek megfelelően az állattartó akkor is köteles az állatorvost tájékoztatni, ha az ASP gyanúját ugyan nem észlelte, de állata megbetegedett.

Az állattartót érintő bejelentési kötelezettség az állatfelvásárlással és állatszállítással foglalkozókra, a vágóhidak üzemeltetőire, a vadaskertek, vadasparkok és vadfarmok tulajdonosaira is vonatkozik.

A betegség megállapítása:
Az ASP megállapítása és a hasonló tünetekben megnyilvánuló klasszikus sertéspestistől (KSP) való elkülönítése csak kiegészítő laboratóriumi vizsgálatokkal lehetséges. Hazánkban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságának budapesti laboratóriuma jogosult az ilyen vizsgálatok elvégzésére. E vizsgálatok képezik az állategészségügyi hatósági intézkedések alapját.

Az ASP a bejelentési kötelezettség alá vont fertőző állatbetegségek csoportjába tartozik, amelynek hatósági megállapítása (a laboratóriumi vizsgálatok pozitív eredménye alapján) a járási főállatorvos hatásköre.
Állami kártalanítás
A betegség elfojtása/felszámolása érdekében hatósági rendelkezésre leöletett sertései után az állattartó állami kártalanításra jogosult. Az állami kártalanítás mértéke az állatok forgalmi értékének 100%-a. Amennyiben a sertéstartó az állat(ok) betegségét, vagy elhullását nem jelentette az állatorvosnak, akkor – az ASP későbbi hatósági megállapítását követően – a felszámolt állománya után állami kártalanításra nem jogosult, továbbá élelmiszerlánc-felügyeleti bírsággal sújtandó. Ez vonatkozik az állattartóval azonos beszámítás alá eső, fent említett személyek mulasztására is.
Az Afrikai sertéspestis megelőzése szempontjából hasznos tanácsok sertéstartók részére
  1. Sertésvásárlás előtt mindig konzultáljon állatorvosával. Sertést másik állattartótól, vagy állatorvosi ellen-őrzés alatt álló állatvásáron csak a megfelelő szállítási bizonylatokkal együtt vásároljon meg.
  2. Ne vásároljon sertéseket ismeretlen személyektől, különösen személygépkocsi utánfutókról olcsón eladásra kínált, jelöletlen állatokat.
  3. A megvásárolt sertéseket kb. egy hónapig különítse el saját állományától.
  4. Rendszeresen takarítsa és fertőtlenítse a sertések tartási helyét, az etetésre és itatásra használt eszközöket.
  5. Ne keressen fel olyan sertéstartó udvart, ahol az állatok megbetegedtek, még a szomszéd, vagy közeli isme rő s erre irányuló kérésére sem.
  6. Ha Ön házisertéseket is tartó vadász, akkor kerülje el azt, hogy sertései a vaddisznók zsigereléséből /feldolgozásából származó nyesedékhez hozzájussanak. A vadászaton használt öltözékét és lábbelijét cserélje le mielőtt sertéseit itatni vagy etetni akarja. 
  7. Amennyiben a település külterületén tart sertéseket, akkor azok vaddisznókkal való közvetlen érintkezését akadályozza meg a kerítés megerősítésével. Vaddisznók által megdézsmált takarmányt ne adjon sertéseinek, és a vaddisznók által összetúrt, azok ürülékével szennyezett szalmakazlat se használja almozásra.
  8. Állatai megbetegedését, vagy váratlan elhullását mindig jelentse be a településen dolgozó állatorvosnak. Elhullott sertései szakszerű ártalmatlanításának módját beszélje meg az állatorvossal.
  9. Az Európai uniós és ennek megfelelően a hazai jogszabályok tiltják az állati eredetű melléktermékek közé tartozó élelmiszerhulladék (közismertebb néven „konyhamoslék”) sertésekkel (más élelmiszertermelő állatokkal) való etetését, mivel ez számos fertőzőbetegség terjesztője lehet. Ebből a szempontból különösen veszélyesek az autópályák és az országos főutak mellett lévő kamionparkolók területéről összegyűjtött, állati eredetű élelmiszerek maradékát is tartalmazó hulladékok. A szállodákból, éttermekből, közkonyhákból származó élelmiszer-hulladék esetében is fokozott a járványügyi kockázat. Éppen ezért nem csak a jogszabályi tilalom, de saját állatállományuk védelme érdekében se etessenek élelmiszerhulladékot sertéseikkel!
  10. Ne adjon és ne kérjen kölcsön a sertések ápolásához, ellátásához használt eszközöket, szerszámokat.
  11. Kocáit csak olyan tenyészkannal fedeztesse, amelynek a fontosabb fertőző betegségektől való mentességét állatorvos igazolja. Ha kocáit mesterségesen akarja termékenyíttetni, akkor e feladatra engedéllyel rendelkező személyt (állatorvost, nyilvántartásba vett inszeminátort) kérjen meg.
Vadászok feladatai az Afrikai sertéspestis megelőzésében és korai felismerésében
  1. A vaddisznók között észlelt tömeges megbetegedést, vagy elhullást be kell jelenteni a megyei vadászati hatóságnak és a vadászterület helye szerint illetékes járási főállatorvosi hivatalnak (az ASP és KSP betegségekre irányuló laboratóriumi diagnosztikai vizsgálatokhoz szükséges mintavételek egyeztetése céljából).
  2. Az országúton elütött vaddisznókból szintén kötelező a mintavétel (lépdarab, mandulák) az ASP és KSP betegségekre irányuló laboratóriumi diagnosztikai vizsgálatokhoz.
  3. A vadászterületen ne szórjanak szét olyan hulladékot, amely állati eredetű élelmiszerek maradékát is tartalmazza.
  4. Ha saját udvarában házisertéseket is tart, akkor minden vadászatot követően cserélje le ruházatát és lábbelijét, mielőtt sertései itatásához, vagy etetéséhez fogna.
  5. Sertéstartó udvarokban szabad vadászterületről befogott vaddisznókat elhelyezni tilos!
  6. Vadaskertekben, vadasparkokban, vadfarmokon vaddisznók között tapasztalt megbetegedéseket, elhullásokat be kell jelenteni a területileg illetékes járási főállatorvosi hivatalnak.
  7. Az ASP-vel fertőzött országokból érkező vendégvadászokat kérjék meg arra, hogy ne hozzanak magukkal sertés-, vagy vaddisznóhúsból készült élelmiszereket.
  8. Nagyüzemi/nagylétszámú sertéstartó telepen dolgozó vadászok a munkakezdés előtt tájékoztassák a telepvezetőt arról, ha előzőleg olyan vadászaton vettek részt, ahol a vaddisznók zsigerelésekor, vagy egyéb jelek alapján felmerült fertőző betegség gyanúja.
  9. Mérjék fel a vadászterületen élő vaddisznó kondákat, azok létszámát és mozgását, mert egyes kondák „eltűnése”, kipusztulása az ASP első jele lehet.
  10. Vezessenek pontos nyilvántartást az etetőhelyekről és a természetes vízfolyásokról, itatóhelyekről is. Ezek rendszeres ellenőrzése fontos járványügyi információkkal szolgálhat.
  11. A vaddisznók zárt területre való vásárlását, vagy szabad vadászterületre történő kihelyezését előzetesen jelentsék be az illetékes járási főállatorvosi hivatalnak is.
  12. A megyei állategészségügyi és élelmiszerellenőrző hatóság által kiadott határozatnak megfelelően a vadászatra jogosultak minden vadászati évben teljesítsék a KSP monitoring programban rájuk eső mintaszámot. Minden esetben a szívből (vagy ha ez nem lehetséges valamely nagyobb érből) vegyenek véralvadékot, továbbá mandula minta vételéről se feledkezzenek el. A mintákat megyei állategészségügyi és élelmiszerellenőrző hatóság által előírtak szerint adják le. A KSP monitoring program során nyert mintákból a NÉBIH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága az ASP felderítésre irányuló vizsgálatokat is elvégzi, ha azt az Európai Unió vagy a szomszédos harmadik országok járványügyi helyzete indokolja.
Forrás: NÉBIH

További hírek és cikkek

Meghívó a debreceni XXVIII. Farmer-Expo szakkiállításra (2019. augusztus 15-18.)
Várunk minden kedves Ügyfelünket a debreceni Farmer-Expo Szakkiállításon a szarvasmarha és a baromfi karám között található K/47. számú standunkon.
Csoportos borjúnevelés
Egy szarvasmarha kb. 9,5 hónapos vemhessége után egyetlen borjat ellik, így a tehenészetek számára különösen fontos, hogy ne csak a megszülető utódok száma legyen magas, hanem az ebből ...
7 TÉVHIT a borjú hasmenésről!
Avagy ne a borjú hasmenés tünetét kezeljük utólag, hanem a hasmenés kiváltó okát előzzük meg!
Tőgybiológiai kórokozók csoportjai és előfordulásuk
Az évszázadok során jelentősen megváltozott a tőgygyulladás kórokozóspektruma. Ennek oka egyrészt a fejéstechnológia fejlődése, másrészt az adaptálódásra képes baktériumok elterje...
Fejőházi tőgyhigiéniai tanácsok: tőgy előkészítés - tőgy lezárás
Mint azt a legtöbben már tudják és tapasztalták, a tőgy gyulladásos folyamatai okozzák a legnagyobb anyagi veszteséget hazánk tejtermelő tehenészeteiben. Ezek mintegy háromnegyede szubkli...
Meghívó a XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szakkiállítás és Vásárra
Várjuk minden kedves Ügyfelünket 2019. május 9-10-11-én a Hódmezővásárhelyi kiállításon a szokásos F-813 standunkon!
Elletői tőgyhigiéniai tanácsok
A magasabb és egyenletesebb tejleadás érdekében elvégzendő tőgyhigiéniai tanácsok kisebb és nagyobb gazdaságoknak egyaránt.
A tejszivárgás előfordulása és fontossága szárazonálló tehenek esetében
A tejszivárgás megjelenése, illetve előfordulásának gyakorisága a szarvasmarha állománynál függ a gazdálkodás módszerétől, a tőgy egészségétől és a gondozás minőségétől. Ez ...
Szubklinikai tőgygyulladás hatása a tejmennyiségre
A tőgygyulladás talán a leggyakoribb és legköltségesebb megbetegedések egyike a tehenészetekben, melynek a tej mennyiségére gyakorolt negatív hatását és okait vizsgáltuk.
Milk Bar - Könnyű a gazdának, egészséges a borjúnak!
Néhány hónapja adtuk hírül a Milk Bar termékek megjelenését, mellyel nem csak cégünk korszerű működését kívántuk bizonyítani, hanem a gazdák megélhetése érdekében a jobb minős...
Új J. Delgado Flaco katalógus
A spanyol J. Delgado Flaco fejőgépgyártó cégnek megjelent legújabb katalógusa. A PDF katalógusok az alábbi linkre kattintva online, illetve saját gépére letöltve is megtekinthetők.
A Bos-Plus Kft. lett a magyarországi Milk Bar forgalmazó
A hazánkban még újszerű technológiának számító, mégis 20 éves múltra visszatekintő Milk Bar a Bos-Plus Kft forgalmazásába került. A cég büszkén vállalta ezt a feladatot, hiszen ne...
Drencselés szakszerűen
Szondán keresztüli táplálás, azaz drencselés. Talán kevesen vannak, akiknek még új ez a fogalom, de mindenképp érdemes szót ejteni róla, hiszen hasznos és innovatív eljárás.
Afrikai sertéspestis Magyarországon
Április végén bombaként robbant a hír, hogy Magyarországon is megjelent az afrikai sertéspestis (ASP). Igaz, hogy egyelőre csak a vaddisznó állományt érinti, de az elhullottan talált áll...
Változások előtt a világ tejtermelése
A betegséget kifizetődőbb megelőzni, mint gyógyítani, a humán- és az állategészségügyben egyaránt. Ennek megvalósításához azonban a feje tetejére kellene állítani a világot. Ezen ...
Debreceni XXVII. Farmer-Expo szakkiállításra (2018. augusztus 17-20.)
Várunk minden kedves Ügyfelünket a debreceni Farmer-Expo Szakkiállításon a szarvasmarha és a baromfi karám között található K/47. számú standunkon.
Szőrápolás
Mindennapos szőrápolás szakszerűen a kis kedvencektől a haszonállatokig, hogy az ápolt és egészséges bundájuk fajtájukhoz méltó legyen.
Hogyan válasszunk villanypásztor készüléket?
Hasznos tanácsok és információk villanypásztor rendszer kiépítéséhez kezdőknek és haladóknak egyaránt.
A jövő kotlósa az infratyúk!
Egy innovatív készülék, mely számos előnyével megnyerte a gazdákat. Napos csirke nevelés mesterfokon.
Világraszóló szakmai innováció (Tejgazdasági Szemle cikk 2018. május 20.)
Világraszóló szakmai innováció valósult meg a szolnoki székhelyű Bos-Plus Kft. közreműködésével.
A tehén ellése elletőkészülék használatával
Avagy, hogyan segítsük a tehén ellését ellető készülékkel és mire figyeljünk az eszköz használatánál, hogy a tehén és a borjú is egészséges maradjon az ellés után is.
I. díj a XXV. Alföldi Állattenyesztési Napok termékdíj pályázatán
A Bos-Plus Kft 2018. áprilisában az Alföldi Állattenyésztési Napok termékdíj pályázatán az első helyezést érte el a „CALF 35 a fejéstechnológiai forradalom” pályázatával.
Meghívó a XXV. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szakkiállítás és Vásárra
Várjuk minden kedves Ügyfelünket 2018. május 10-12-én a Hódmezővásárhelyi kiállításon az F-813 standon és a fejőházban!
Tavaszi munkák
A fagyos hónapok után minden gazda várja a tavasz beköszöntét. A folyamatosan melegedő – de azért még szeszélyes – időjárás nem mindig kedvez mind a szántóföldi, mind pedig a haszo...
Afrikai sertéspestis ellen hatékony fertőtlenítőszerek
A TH5 és a HALAMID istálló fertőtlenítőszereink a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által afrikai sertéspestis ellene ajánlott fertőtlenítőszer.
Debreceni XXVI. Farmer-Expo szakkiállítás (2017. augusztus 17-20.)
Idén is várunk minden kedves Ügyfelünket a debreceni Farmer-Expo Szakkiállításon a szarvasmarha és a baromfi karám között található standunkon.
Magyarországon az Afrikai sertéspestis?
Ismét megjelent a magyar határ közelében az afrikai sertéspestis (ASP); a vírust alig 20 kilométerre a magyar határtól, Beregújfalunál mutatták ki.
Össztűz a tőgygyulladásra (Magyar Mezőgazdaság cikk 2017. május 17.)
A Bos-Plus Kft. a SurePulse természetes módon történő fejés technológiai megoldása című pályázatával harmadik díjat nyert az idei állattenyésztési napokon a Magyar Állattenyésztés...
III. helyezés az XXIV. Alföldi Állattenyesztési Napok termékdíj pályázatán
A SurePulse Calf35 technológia elnyerte a kiállítás termékdíj pályázatán az Állategészségügy, Szaporodásbiológia és Élelmiszeripar kategória III. helyezését.
3. Tisza Kupa nemzetközi munkakutya verseny
Szolnok immár harmadik alkalommal ad helyet több kutyás világszövetség világbajnoki válogató versenyének, a 3. Tisza Kupának. Cégünk elkötelezett támogatója állattartás különböző...
A madárinfluenza elleni védekezés és megelőzés
Az egész világon jogosan tartanak a madárinfluenzától, így a hazai baromfitenyésztőkben is felmerülhet a kérdés: "Mit tehetek, hogy megelőzzem az állomány lebetegedését?" Az alábbiakb...
A madárinfluenza
A madárinfluenza házi- és vadon élő madarak betegsége. A kórokozó influenza vírus változékonysága miatt kialakulhat a vírusnak olyan változata, mely embereket is képes megbetegíteni.
Pasztörizált tej hatása a borjak etetésénél
A pasztörizálás segít a nyers tejben található mikroorganizmusok (lisztéria, szalmonella, stb.) elpusztításában, ezzel az eljárással nem csak biztonságosabbá válik a fogyasztása, de ho...
Engedélykötelesek-e a vágóhídi böllér pisztolyok, taglópisztolyok, kábítópisztolyok?
A jogszabályok útvesztőjében nem biztos, hogy olyan könnyen kihámozhatók a vágóhidakon használatos ütőszeges taglópisztolyokra vonatkozó fegyverviselési, állatvédelmi és munkavédelm...
Állattartó telepi higiénia
A rendszeres fertőtlenítés és ezzel párhuzamosan az általános telepi higiénia fenntartása az egyik leggazdaságosabb termelésnövelő lépés egy állattartó telep működésében, amellyel...
Debreceni XXIV. Farmer-Expo szakkiállítás (2015. augusztus 19-22.)
Idén is várjunk minden kedves Ügyfelünket a debreceni Farmer-Expo Szakkiállításon a szarvasmarha és a baromfi karám között található K/49. számú standunkon.
Tej szomatikus sejt tartalma
A szomatikus sejtek az állat szervezetének sejtjei, melyek normális körülmények között is megtalálhatók a tejben. Valójában nem nyerhető tej szomatikus sejtek nélkül.
XXII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szakkiállítás és Vásár
Várjuk minden kedves Ügyfelünket 2015. április 24-26-án megrendezésre kerülő XXII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szakkiállításon a H-1009 standon.
Állatorvosi ultrahang
Az állatorvosi diagnosztikában óriási előrelépés volt az ultrahangos vizsgálatok bevezetése. Az állatok esetében a betegségek felismerését, a kórképek diagnosztizálását korábban ki...
Haflingi lófajta
Aki csak egyszer látta ezt a világossárga, kendersörényű, megnyerő küllemű kislovat, soha el nem felejti és össze sem téveszti más fajtákkal.
Szarvasmarha kéknyelv betegség
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Állategészségügyi nemzeti referencia laboratóriuma kimutatta a kérődző állatokat megbetegítő kéknyelv-betegség előfordulását Cso...
Kézszárító vagy kéztörlő papír
Biztosan Ön is elgondolkozott már azon, hogy egyszer használatos papír kéztörlő vagy elektromos áramot használó kézszárító használata gazdaságosabb cége számára, sőt talán már az...
Debreceni XXIII. Farmer-Expo szakkiállítás (2014. augusztus 17-20.)
Várjunk minden kedves Ügyfelünket a debreceni Farmer-Expo Szakkiállításon a szarvasmarha és a baromfi karám között található K/49. számú standunkon.
Szopókás sertés itató ideális rögzítési szöge
Tanulmány a szopókás sertés önitatók különbözõ szögben történõ rögzítés vízfogyasztásra, vízfelvételre és vízpazarlásra gyakorolt hatását vizsgálja.
Állattartó telepek korszerűsítése - ÁTK 5. (116/2013. (XII. 12.) VM rendelet)
Állattartó telepekhez szükséges eszközök és élelmiszeripari gépek, technológiák beszerzésére lehet pályázni 2013. december 16. reggel 8 órától forráskimerülésig, de legkésőbb 20...
Villanypásztor kerítés tervezése
A villanypásztor kerítés kiépítési költsége tapasztalatok alapján körülbelül egyharmada az állandó huzalkerítésnek, sőt a villanypásztor kerítés telepítése számos további előn...
Prototheca zopfii
A gazdasági veszteségeket eredményező Prototheca zopfii okozta tőgygyulladás a rossz higiéniai státuszú, nem megfelelő fejési folyamatot alkalmazó szarvasmarha telepeken a legvalószínűb...
Allegrini a környezetbarát vegyipari termékek gyártója
Az Allegrini név több mint 65 éve a megbízható minőség és a környezetbarát vegyszerek szimbóluma.
67. Állattenyésztők Kiállítása Cremonában
Idén októberben is nagy érdeklődés kísérte Cremonában a 67. alkalommal megrendezett állattenyésztési kiállítást.
Soxhlet-Henkel-féle tej savfok meghatározásról
A vizsgálat célja a tej savanyodás mértékének megállapítása a savfok értékszám alapján. Soxhlet-Henkel savfokon azt a ml-ekben mért negyed-normál lúgmennyiséget értjük, amely 100 ml...