A magasabb és egyenletesebb tejleadás érdekében elvégzendő tőgyhigiéniai tanácsok kisebb és nagyobb gazdaságoknak egyaránt.
2019-05-03
A tejtermelő tehenészetekben az állatok elhelyezésére számos megoldás kínálkozik. Kötetlen tartás esetén a kialakított ellető istállóban kapnak helyet egyrészt a szárazon álló tehenek (az ellés előtt 10 - 15 nappal), másrészt pedig a már leellett állatok (az ellés utáni 10. napig), összességében az állomány mintegy 10%-a. Az állat fejési lehetőségét az ellés után mindenképp biztosítani kell a nagyobb fertőzésveszély és a nehezített körülmények ellenére is. Tanácsainkkal azonban elkerülhetőek a sok esetben rutinszerű, ellető istállóbeli fejésből adódó tőgyhigiéniai problémák. A megelőzésre például különösen nagy hangsúlyt kell fektetni, mivel Magyarországon a tőgygyulladás az egyik legnagyobb anyagi kárt okozó megbetegedés. Ennek nagy része szubklinikai tőgygyulladás, amely tünetek nélkül okozza a tejhozam visszaesését és a fejt tej minőségének romlását is. Ennek elkerülése érdekében kiemelten fontos a tehenészetben végzett rendszeres tőgyhigiéniai és tőgyegészségügyi vizsgálat.
A tőgyhigiénia már egészen a tőgyelőkészítéstől kezdve szükséges, de a folyamat nem szorítkozhat kizárólag a tőgybimbók letörlésére vagy vizes lemosására. A tőgy fertőtlenítése, azaz a bimbófürösztés kettős célt szolgál: egyrészt a rászáradt szennyeződések az eljárás során feláznak, így eltávolíthatóak lesznek. Másrészt pedig a fertőtlenítés elpusztítja az istállókörnyezetből származó baktériumokat a tőgybimbó bőréről. A javasolt habos bimbófürösztés behatási idejét, - mely jellemzően 20-30 másodperctől 1 percig tart, - minden esetben be kell tartani. Majd a tőgy szárazra törlendő, melyhez ajánlott az eldobható papírtörlő. Minden bimbó esetében külön papírtörlőt használjunk, mert a törlés során kis mennyiségű tej távozik, ami kórokozó-forrás lehet. A fejés csak teljesen tiszta tőgy esetén kezdődhet meg.
A fejés megkezdése előtt az első tejsugarak manuális kifejésével a fejőmester kimossa a bimbócsatornában lévő keratindugót, amely így kórokozóforrásként nem kerül a fejőkehelybe. Negyedenként 3-4 sugarat kell húzni, nemcsak a teljes öblítés elősegítése érdekében, hanem a klinikai tőgygyulladásos állatok azonosítása végett is.
A tőgyelőkészítés során a tőgybimbót ért mechanikai ingerek segítenek a tejleadási reflex kialakulásában, amely azonban nem lehet 30-60 másodpercnél rövidebb, mert az ennél rövidebb előkészítés tejleadási zavarokhoz vezethet, különösen az első ellés után. A túl korán felhelyezett fejőgép mindemellett fájdalmas fejést eredményez, ami negatív élményként tejvisszatartást okozhat az állatnál.
Kesztyű használata mind a személyi, mind pedig fejési higiénia szempontjából különösen javasolt. Amellett, hogy a kesztyű szervetlen anyagán kevésbé tapadnak meg a baktériumok, még a fejőmester keze sem szárad ki a folyamatos kézmosástól. Erre a célra nem alkalmasak a vékony laborkesztyűk, hanem kizárólag hosszú szárú, ellenálló anyagból készült fejőkesztyű használandó.
Vak tőgynegyedek esetében kehelydugók használata is ajánlott, az üres fejőkelyhek tökéletes lezárása érdekében. Mivel fokozott a fertőzésveszély, ezért a kehelydugó használat utáni tisztításáról és fertőtlenítéséről folyamatosan gondoskodni kell, az ehhez alkalmazott oldat rendszeres cseréje mellett, legalább minden fejés előtt.
Az elletőistálló optimális felépítése a megfelelő fejéstechnológia mellett a fejéshigiénia fenntartását is biztosítja. Például az állattal azonos szinten álló fejőmester kénytelen az állat mellé guggolni vagy ülni, ami az alacsony belátási szög miatt hátráltatja az alapos, szakszerű és hatékony fejést. Mindenképp javasolt a tehenek és a fejősök térbeli eltolása, fejőakna vagy emelt rámpa segítségével. Ez zárt istállók esetében egyszerűbben megvalósítható, azonban ha erre nincs mód, akkor megfontolandó a frissen ellett állatok áthelyezése fejőházba.
Az állat elletőből történő kiengedésekor, - amikor átkerül a fejőházba, - fontos még a farok bojtot megnyírni. Abban az esetben ugyanis, ha a farok szennyezett, a csapkodás hatására kellemetlen a tehén közelébe férkőzni, illetve a szennyeződés átjuthat a tőgyre is.
Végül, de nem utolsó sorban a fejő berendezések tisztítása időnként rutinszerűvé válhat, így azok higiéniai ellenőrzése szintén javasolt. Ha a fejőkehelyben a nem megfelelő tisztítás hatására nagy számban maradnak tőgypathogén kórokozók, akkor azok a következő fejésig jelentősen tovább szaporodnak, és a tőgy megfertőzésével tőgygyulladáshoz vezetnek.
Ezen a fotón egy hanyagul elmosott elletői fejőkehely látható, melyen a kehely kefés tisztítását elhanyagolták. Így a frissen fejt üszőknél azonnali tőgygyulladást okozott az első laktációjuk megkezdésénél.